Ételérzékenységtől a mindenmentességig

Ételérzékenység? Mindenmentesség? Intoleranciák? Allergia? Ugye, hogy nem könnyű köztük különbséget tenni, ha étkezésről van szó? Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere Péter Petra műsorvezetővel bogozta ki a szálakat a Diéta Dilemma podcastsorozat legújabb epizódjában.

Ételérzékenység és intolerancia
A szakirodalom szerint a táplálékallergia egy ismétlődő, a tápláléktól nem várt tüneteket okozó, kóros immunreakció, melynek változatos, általános jelei azonnal, vagy legkésőbb 48 órán belül jelentkeznek. Ilyenkor az étel egy adott összetevőjére a szervezetünk extrém módon reagál, amit komolyan kell venni, mert akár életveszélyes állapotot is eredményezhet ez a folyamat.

A táplálékintolerancia abban hasonlít a táplálékallergiához, hogy bár ezt is nem várt, tünetek megjelenése kíséri, a háttérben mégsem húzódik meg immunreakció. Intolerancia esetén a tünetek a problémát kiváltó élelmiszer fogyasztásához képest később jelentkeznek, és erősségük függ annak mennyiségétől. Míg a táplálékallergia a lakosság néhány (kb. 2–5) százalékát érinti, az ételintolerancia sokkal gyakoribb, a népesség kb. 15–30 százaléka szenved a különböző ételintolerancia okozta tünetekben. Az egyik legismertebb ilyen problémát a laktózintolerancia – vagy más néven tejcukor-érzékenység – okozza. Az öndiagnózis viszont nem jelent megoldást, ezért célszerű gasztroenteorológushoz fordulni, ha úgy érezzük, hogy valami nem működik megfelelően az emésztésünkkel. Ezután a szakemberek hidrogénkilégzési tesztet vagy genetikai vizsgálatot alkalmaznak, hogy felállíthassák a pontos kórismét.

Jó tudni, hogy az intoleranciák esetében fokozatokról is beszélhetünk. Azaz egyénileg eltérő, kinek hol helyezkedik el a tűréshatára. Van olyan, aki minden gond nélkül el tud fogyasztani egy alacsonyabb laktóztartalmú ételt, más pedig már egy minimális mennyiségtől is tüneteket észlel (pl. hasmenés, puffadás). A laktózérzékenyek részére számos laktózmentes élelmiszer elérhető már, tehát teljes mértékben nekik sem kell kivonni komplett élelmiszercsoportot az étkezéseikből. A laktózmentes tejben és tejtermékekben a laktóz már alkotóelemeire (glükóz, galaktóz) „bontott” állapotban van, ezért érezzük édesebbeknek ezeket.

A tej igazi fehérjebomba

Sok tévhit kering a tejfogyasztás körül, a túl sok hormontól kezdve a pattanásképző hatásokig. Kinga mégis arra buzdít, hogy akkor vegyük ki a táplálkozásunkból a tejet, ha az indokolt az egészségi állapotunk alapján. A tej teljes értékű, könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz, táplálékunk gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, az A-, D-, E-, K- és B-vitaminok mellett magas kalciumtartalommal is rendelkezik.

Kinga egy érdekességre is felhívta a figyelmet: a világ különböző részein élő népeknél megfigyelhető, hogy az a gén öröklődött tovább, amely a laktázenzimet a szoptatás időszaka után is tovább termeli. Ez lehetővé teszi, hogy későbbi életkorban is meg tudjuk emészteni a tejet és tejtermékeket. Meglepő, de a kutatások szerint például az észak-európai populációkban kifejezetten elenyésző azok száma, akik laktózintoleranciával küzdenek, míg Afrikában ez az arány akár 90% felett is lehet!

Egy szó, mint száz: fogyasszunk bátran tejet, amennyiben nem okoz nekünk panaszokat, és igyekezzünk a lehető legváltozatosabban étkezni. Fedezzük fel a többi tejterméket (túró, sajt, író, kefir, skyr… stb.) is, mert mind szuper fehérje- és kalciumforrás, amikkel könnyen színesíthetjük a táplálkozásunkat!

Élet a gluténérzékenységgel

Ma már nagyon divatosak a különböző táplálkozási irányzatok, de Kinga óva int mindenkit attól, hogy pusztán a trend kedvéért vagy öndiagnosztizálással zárjunk ki élelmiszercsoportokat az étkezésünkből.

A laktóz mellett legtöbbször a glutén kerül tiltólistára, mely két fehérje keveréke, ami számos gabonafélében megtalálható. Ilyenek a búzafélék, a rozs és az árpa is. A cöliákia egyenlő a gluténérzékenységgel, vagy régi nevén lisztérzékenységgel, ami egy autoimmun betegség. Ez pedig élethosszig tartó diétát igényel.

A diagnosztizálás fontos lépcsője a vérvétel, melyre úgy kell megérkezni, hogy „visszaterheljük” a glutént a szervezetünkbe, ha addig elhagytuk. Ez azért fontos, hogy ne kapjunk fals eredményt a vizsgálaton. A kiértékelésben a gasztroenterológus segít majd, és ha a vérvizsgálat eredményei szerint a gluténérzékenység valószínűsíthető, akkor szövettani vizsgálatot (bélbiopsziát) is elrendel. A diagnózis után a táplálkozás kialakításában a dietetikus szakember segíti a pácienst.

Beszélhetünk még nem-cöliákiás gluténérzékenységről (NCGS) is, aminél viszont nincsenek meg azok a fizikális jelek (bélboholy-károsodás), vérből kimutatható markerek, melyek a betegségre utalnának. Ám a páciens ettől még rosszul van. Ilyenkor érdemes végigjárni, hogy milyen minőségű kenyeret és pékárukat fogyaszt az illető. Ugyanis sokszor nem a glutén okozza a problémát, hanem a nem megfelelő pékáruk (lisztjavító szereket és adalékanyagokat tartalmazók) fogyasztása. 

A bevásárlásnál kezdődik a helyes étkezés

Rohanó világunkban szinte mindent készen akarunk. Ám az egészséges táplálkozás a bevásárlással kezdődik. Amikor azt látjuk a kenyér címkéjén, hogy 10 soron keresztül folytatódnak az összetevők, akkor az a termék nem a legjobb választás. Legyünk tudatos vásárlók, és szánjunk időt az összetevők tanulmányozására!

A nem becsomagolt pékáruk összetevői nem láthatóak, csak ha kikérjük róluk a listát a boltban. Biztosan meglepődünk majd, hogy helyenként mit eszünk meg „kifli” címszó alatt. Igyekezzünk a kevés összetevős, minőségi termékeket választani az adalékanyagokkal készült élelmiszerek helyett, mert sok esetben már ezzel is sokat tehetünk az egészségünkért! Akárcsak azzal, ha otthon próbálkozunk meg egy-egy pékáru előállításával – ekkor ugyanis garantáltan tudjuk majd, hogy milyen alkotóelemekből áll az ételünk.

A gluténmentes termékekből ma már rengeteg verzió áll a rendelkezésünkre, ahogy a helyettesítő élelmiszerekből is. Bátran próbáljuk ki az álgabonafélék közül a quinoát, a hajdinát, az amarántot, vagy a gluténmentes gabonákat, mint pl. a köles vagy a cirok!

Jó-e mindenmentesen étkezni?

Sokan választják mostanában az úgynevezett „mindenmentes” étkezést is, ami legtöbbször a glutén, a tej, a cukor, az ízfokozók és az állományjavítók elhagyását jelenti. Viszont a tejcukor esetében ebből például adódhatnak problémák. Aki önszántából vált laktózmentes életre, majd később visszatérne, előfordul, hogy a szervezete már nem termel elég laktázenzimet, hiszen a test úgy érzékelte, hogy erre nincs szüksége.

Ezeket a buktatókat tudatossággal lehet kiküszöbölni. Figyelni kell arra, hogy amennyiben kiveszünk az étrendünkből bizonyos élelmiszereket, akkor azok megfelelően legyenek pótolva, mert ha nem, akkor hiányállapotok alakulhatnak ki. A kalcium az egyik olyan fő ásványi anyag, amit bár lehet pótolni növényi élelmiszerekkel, tudatosnak kell lennünk, ha így teszünk. Helyettesíthetjük például zabbal, spenóttal, sóskával, olajos magvakkal, szardíniával, de ezekből azért más a kalcium felszívódása, mint a tejtermékekből.

Mire figyeljünk még?

- Gyakori tévhit, hogy a mindenmentes sütiből is bármennyit lehet fogyasztani, de az az édesesség is tartalmaz kalóriát. Helyette érdemesebb megvizsgálni az étkezési szokásokat és az életmódot, hogy miért akar az érintett minden nap sütit enni.

- Amikor túl sok dolgot vonunk meg a szervezettől, akkor zavar keletkezhet az étkezési szokásainkban.

- Az sem előnyös, ha már extrém módon nagy hangsúly kerül a táplálkozásra.

- A psziché és a test elválaszthatatlan kapcsolatban állnak egymással, ezért, ha azt gondoljuk, hogy valami nem jó nekünk, akkor előfordul, hogy a szervezetünk reagál erre, és valóban így is lesz.

További hírek

SZEPT.

17

Varázslatos estével lepték meg az Országos Mentőszolgálat dolgozóit

Egy könnyed reggelinek indult, majd délig tartó egyeztetésbe csapott át az az összejövetel, ahol Hajnóczy Soma, kétszeres bűvészvilágbajnok, Serfőző Márta, az Etesd Nonprofit Közhasznú szervezet társalapítója, valamint Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ült egy asztalhoz. A résztvevők célja az volt, hogy egy varázslatos estét álmodjanak meg az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak. Azoknak az embereknek, akiknek bár jelenlétét természetesnek vesszük, mégis sokszor láthatatlan hősökként harcolnak értünk a mindennapokban…

SZEPT.

03

Az egészséges életmód nyomában – a babavárás előtt, alatt és után

A Diéta Dilemma podcastsorozat következő részében a várandósság előtti, alatti és utáni helyes étkezés kerül terítékre. A témát pedig ezúttal is Péter Petra műsorvezető járja körül az Eisberg Hungary Kft. dietetikusával és táplálkozástudományi szakemberével, Shenker-Horváth Kingával.

AUG.

04

A sporttáplálkozás kihívásai és szépségei

Az étrend-kiegészítők családja rengeteg tagot számlál – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nyilvántartásában több mint 15.000 tétel szerepel, melyek arra csábítanak, hogy használjuk őket… de vajon tényleg szükségünk van rájuk? Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere Péter Petra műsorvezetővel járta körbe a sporttáplálkozás legfontosabb kérdéseit. Mire jutottak? Most kiderül a Diéta Dilemma podcast sorozat következő adásából!

Logo Facebook Logo Instagram Logo Youtube Logo Pinterest