16:8 vagy 20:4, esetleg 5:2? Nem, ezek nem sportmérkőzés-eredmények, hanem az időszakos böjt különböző válfajai! Milyen érveket és ellenérveket hozhatunk fel ezek, illetve a szintén népszerű sirtuin diéta mellett? Többek között erre is fény derül az Eisberg Diéta Dilemma című rendszeresen jelentkező podcastjának hatodik adásából. Tartsanak most is Péter Petra műsorvezetővel és Shenker-Horváth Kingával, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusával!
A gyors fogyás ígérete sokaknak jelent ellenállhatatlan csábítást, ezért ezúttal ismét a divatdiéták világában mélyedünk el. Miről ismerhetők fel ezek? Leginkább a hangzatos ígéretekről, melyek szerint nem kell sok mindent csinálnunk ahhoz, hogy pár hónap alatt elérjük a kívánt bomba alakot. Ám ezek a diéták sajnos nem a táplálkozástudományi szakirodalomból, hanem bulvármagazinokból, online cikkekből táplálkoznak. Ilyen például a sirtuin diéta, amely a híres énekesnő, Adele nevével, az ő fogyásával forrt össze, és napjainkban vetekszik a ketogén diéta népszerűségével.
Megszorító, szélsőséges, így nem fenntartható
Leegyszerűsítve a sirtuin diéta a koplaláson (időszakos böjtölésen) és bizonyos élelmiszerek, többek között a nagyobb mennyiségű zöldséglevek/zöldturmixok fogyasztásán alapszik, emellett alacsony kalóriabevitellel jellemezhető. Így az első időszakban főként vizet veszítenek a sirtuin diétát követők, tehát nem zsírból érik el a kívánt fogyást, eredményt. Ez becsapós lehet, ezért mindig meg kell nézni az adott ember súlytöbbletét. Vajon pár kilóról van csak szó, vagy 10-20, akár annál több kilóról?
Sokan azért is ünneplik a sirtuin diétát, mert követőinek megengedett az étcsokoládé, a vörösbor és némi rágcsálnivaló fogyasztása is. Közben viszont komplett élelmiszercsoportokat vonnak meg maguktól, ami miatt tápanyaghiány alakulhat ki. Veszélyes az az értelmezés, hogy Adele a csokitól és a bortól fogyott le, hiszen fogyaszthatta ezeket, de természetesen csak egy bizonyos mértékben.
A 90 napos diétához hasonlóan a sirtuin étrend is megadhatja a kezdő lökést a fogyáshoz. Hosszú távon viszont több probléma is felütheti a fejét, hiszen nem fenntartható, és nem az egészségünket szolgálja. Nagyon megszorító és szélsőséges diéta. Ne feledjük, hogy senki sincs olyan közeli, személyes kapcsolatban azokkal a híres sztárokkal, akik elviekben ez által fogytak, így nem lehet pontosan megmondani, mitől is adták le a plusz kilókat, mennyit sportoltak, milyen egyéb változásokat hoztak az életmódjukban – ezt mind nem látjuk.
– Amíg az egyik oldalon ott van, hogy a sirtuin diéta is elindíthatja az embert a testtömegcsökkentés felé vezető úton, addig a másik oldalról azt is fontos nézni, hogy ha így érjük el a fogyást, akkor az nagy eséllyel nem lesz tartós – hívta fel a figyelmünket Shenker-Horváth Kinga.
Enni vagy nem enni: az itt a kérdés
A ketogén és a sirtuin diéta mellett a másik nagyon divatos irányzat az időszakos (más néven: szakaszos) böjt, melyet angolul intermittent fastingnak hívnak, így az IF rövidítéssel is gyakran találkozhatunk. Ezen belül nagyon sokféle változatról beszélhetünk, az időszakos böjt inkább egy gyűjtőnév. A legnépszerűbb, leginkább ismert – és talán a legkönnyebben tartható – válfaja a 16:8-as böjt, ami azt jelenti, hogy 8 órán át ehetünk, 16 órán át pedig nem, és mindenki a saját életéhez alakítja ezt az időintervallumot.
Ennek egy még durvább változata a 20:4, ez pedig a harcosok diétája, ami azt jelenti, hogy 4 órán át ehetünk, 20 órán át pedig nem. Ezekben a diétákban nem a mit és mennyit kérdéseken, hanem az időzítésen van a hangsúly. Abba az adott néhány órába kell belesűríteni az összes tápanyagot tartalmazó étel elfogyasztását, amire az adott szervezetnek szüksége van. Ez a megoldás talán azok számára állíthat fel egyfajta keretrendszert és fegyelmet, akik egész nap csipegetnek, ülőmunkát végeznek, de folyamatosan kint van az asztalukon a ropogtatnivaló és rendszertelenül étkeznek.
A fentiek voltak a rövidebb böjtök, de léteznek még hosszabbak is, például az 5:2 diéta, ami azt jelenti, hogy heti két nap nagyon alacsony energiabevitel történik (körülbelül 500-600 kalória), a többi öt napra pedig normál étkezés jellemző.
Kérjük ki egy szakember véleményét!
A szakaszos böjtöket általában fogyás szándéka miatt kezdik el. Érdemes figyelni a kutatási eredményeket is abból a szempontból, hogy az egészségünkre milyen pozitív hatással van, ha bizonyos időszakonként böjtölünk. A mai kor emberének, aki ebben a túlevéses környezetben él, mindenképp jó lehet egy-egy kalória-megszorítós napot beiktatni. Az, hogy ezt milyen számokkal vagy milyen mértékű drasztikussággal hajtjuk végre, nagyon eltérő lehet. Egy-egy napra – amikor kevesebbet kell teljesítenünk a munkában vagy pihenőnapot tartunk – be lehet iktatni például egy léböjtkúrát, hiszen sokan arról számolnak be, hogy ettől frissebbnek érzik magukat.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha időszakos böjtre adjuk a fejünket, akkor is érdemes, sőt erősen ajánlott szakemberrel konzultálni. – Ha azt érezzük, hogy ezzel a módszerrel fogunk tudni a fogyás útjára lépni, akkor forduljunk dietetikushoz, és nézzük meg, hogy melyik formáját és milyen hosszan alkalmazzuk – hangsúlyozta Shenker-Horváth Kinga.
Majd hozzátette: a leghosszabban fenntartható és legélhetőbb mégis az, ha egy egyénre szabott, célokhoz igazított, kiegyensúlyozott, vegyes étrendet követ az ember, amiben nincsenek ilyen megkötések.
Hasznos tippek:
- Így álljunk a mérlegre! Bár hasznos, ha egy mérleg segítségével rendszeresen nyomon követjük súlyunk alakulását, nem szabad túlzásba esni! Felejtsük el a mindennapos mérlegelést, helyette kéthetente, tíznaponta, esetleg hetente mérjük magunkat! Fontos az is, hogy minden alkalommal ugyanabban az időpontban (és esetlegesen ugyanolyan ruházatban) álljunk rá a mérlegre (ugyanazon a helyen), hiszen még emiatt is lehetnek eltérések.
- Tiszteljük önmagunkat! Fogadjuk meg Péter Petra műsorvezető tanácsát, aki azt hangsúlyozta, hogy a diétázást/életmódváltást önmagunk, a saját testi-lelki egészségünkért kezdjük el!
