A villámgyors fogyás csak divatos marketingfogás!

Az Eisberg Diéta Dilemma című, rendszeresen jelentkező podcastjának ötödik adásában a divatdiéták kerültek terítékre. Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere Péter Petra műsorvezetővel részletekbe menően beszélget a ketogén, valamint a 90 napos diétát érintő érdekességekről, tudnivalókról… Vajon mi igaz a gyors fogyás ígéreteiből, és hogyan érhetjük el a régen vágyott beach bodyt? Most kiderül!

Mindenki számára ismerős a helyzet, amikor egy villámgyors fogyást ígérő termékről vagy diétáról hall/olvas, mellyel erőfeszítések nélkül, könnyedén, rövid idő alatt valósíthatjuk meg az áhított bomba alakot. Ám ezekben az esetekben az a legjobb, ha nem dőlünk be első szóra a rapid megoldásoknak! Helyette inkább érdemes dietetikussal konzultálni: mit szeretnénk elérni, és miért akarunk egyáltalán belefogni a diétázásba?

Lássunk a hangzatos, túlzó marketing mögé!

– A fogyni vágyóknak sokszor csalogatóbbak ezek a misztikus divatdiéták – annak ellenére, hogy semmilyen varázserővel nem rendelkeznek. Számomra egyfajta misszió, hogy megmutassam: az egészséges, vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás is lehet ugyanannyira izgalmas – ha nem izgalmasabb –, mint egy szélsőséges divatdiéta, sőt célokat is el lehet vele érni! Amennyiben hosszú távú eredmény lebeg a szemünk előtt, akkor nem kampányszerűen kell cselekednünk, hanem az életmódváltásra kell helyezni a hangsúlyt – fogalmaz Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának tiszteletbeli tagja.

A gond ott van, hogy sokan nem tudják, mit értünk egészséges fogyás alatt. Például, ha olvasnak egy olyan állítást, hogy „1 hónap alatt 12 kilótól is megszabadulhatsz…”, akkor sokan el sem tudják dönteni, hogy ezzel nagyot lódít-e a cikk szerzője vagy sem. Mi tehát az egészséges fogyás üteme? Aranyszabályként a heti 0,5–1 kg-ot fogalmazhatjuk meg. Akik rendelkeznek ilyen táplálkozási ismerettel, azok kapásból tudni fogják, hogy a havi 12 kg óriási túlzás. Ezek az ígéretek sajnos sokszor azzal is párosulnak, hogy a fogyni vágyóknak nem kell tenniük szinte semmit, csak megvenni valamilyen terméket, ami csodákra képes. Ez viszont sajnos csak hangzatos, túlzó marketing.

Diéták eredetileg: régi orvosi ajánlások

– Ha beírjuk a keresőbe, hogy „diéta”, akkor sokmillió, angolul pedig több mint félmilliárdnyi találatot is kapunk. Ez azt mutatja, hogy a különböző fogyási tippek nagyon is érdeklik az embereket. Ezzel a hívószóval szinte bármit el lehet adni, hiszen mindenkinek van egy olyan szakasz az életében, amikor meghízott, illetve lefogyott – fejti ki Kinga.

Péter Petra műsorvezető közben felhívta a figyelmet arra is, hogy ma már kicsit mást jelent diétázni, mint korábban...

– Ha visszamegyünk az időben, akkor láthatjuk, hogy a diéta szabályozott étrendet jelentett, amikor valamilyen betegséggel küzdött az adott páciens, epekő esetén például epediétát, vesehomok vagy vesekő esetén pedig vesediétát javasoltak. A diéta tehát egy bizonyos problémát volt hivatott orvosolni, addig, amíg azt a helyzetet műtéttel vagy gyógyszerrel meg nem oldották.

Még a kávéba is kókuszzsírt tesznek

Kinga és Petra az izgalmas felvezető beszélgetést követően a ketogén, valamint a 90 napos diétával kapcsolatos tudnivalókról árult el részleteket. Kiderült: a ketogén számít a mai kor legdivatosabb diétájának, melyre általánosságban igaz, hogy egy nagyon magas zsírbevitelű diéta (a 90 napos pont inkább alacsony zsírbevitelű), megfelelő vagy még afeletti fehérjebevitellel és nagyon alacsony szénhidrátbevitellel. Ezen belül akadnak különböző válfajú ketogénétrendek. A magas zsírbevitel pedig állati és növényi formában is megvalósítható, ugyanis már létezik ketovegán vonal is.

A ketogén diéták esetében olyan mértékben is beszélhetünk zsírról, hogy amibe csak tudják, beleteszik (akár még a kávézási szokásokat is megváltoztatják), hogy el tudják érni a minél magasabb zsírbevitelt. Mivel kevés szénhidrátot fogyasztanak, a szervezet más anyagcsere-útvonalakat fog használni. A kutatási eredmények szerint a mellékhatások egyike, hogy felléphet a jojóeffektus (amikor a leadott súly visszajön), ami a legtöbb divatdiétánál fennállhat. Sőt, emésztőszervi problémák, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is meg kell említenünk. A legfőbb dolog tehát: vizsgáljuk meg, mi a célunk, és hogy azt mivel tudjuk a leghatásosabban és legbiztonságosabban elérni!

Mérhetetlenül fontos a szakértő felügyelet

A ketogén diétát 1924-ben Dr. Russell Wilder fejlesztette ki a MayoClinicben a gyermekeknél jelentkező epilepszia kezelésére. Majd a ’90-es években került be megint jobban a köztudatba, amikor is egy amerikai filmproducer epilepsziás gyermekének kezelése során is alkalmazni kezdték a ketogén diétát. Nála ez nagyon hatásosnak bizonyult, sőt egy filmet is forgattak erről a történetről Meryl Streep szereplésével, Sohasem ártok címmel.

– Mindenkinek ajánlom ezt a filmet – mondja Kinga, majd hozzáteszi: egyelőre ennél a betegségnél rendelkezünk tudományos evidenciával a ketogén diéta hatásosságáról, de ebben az esetben is mérhetetlenül fontos az orvosi és dietetikusi szakértő felügyelet.

Nincs szükség arra, hogy szétválasszuk a tápanyagokat

A 90 napos diétáknál gyakran hallhatjuk: a fehérjenap, keményítőnap, szénhidrátnap, valamint gyümölcsnap. Ez az egymásutániság viszont nem feltétlenül célravezető, pontosabban: ezek szétválasztása nem a legegészségesebb út. Miért is van külön véve a keményítő-, a szénhidrát- és a gyümölcsnap? A gyümölcsök egyik fő tápanyaga a szénhidrát (főként az egyszerű szénhidrátok), de a keményítő is egyfajta szénhidrát (ez pedig összetett típusú). Szakmai szemmel nézve nincs arra szükség, hogy szétválasszuk a tápanyagokat, hiszen majdnem minden ételünk tartalmazza mindhárom tápanyagot, csak különböző mértékben. Az elválasztásnak nincs tudományos alapja, ami miatt ezt alkalmazni kellene.

A tápanyagok felszívódása attól is függ, hogy annak az adott étkezésnek milyen a tápanyagtartalma, és hogy mit mivel együtt fogyasztunk, hiszen ez befolyásolhatja az étel gyomron és emésztőrendszeren való áthaladását.

Kulcsfogalom az alapanyagcsere

Ahogy a legtöbb divatdiétánál, úgy a 90 naposnál is említhetjük a jojóeffektust, mint negatív következményt, de lehet pozitív hatása is...

– A 90 napos diéta elindíthatja az embereket azon az úton, hogy változtassanak az addigi – vélhetően nem jó, rendszertelen – étkezési szokásaikon. Kimozdítja őket ebből az életmódból, és kereteket, célokat adhat, ám ezt egy egyénre szabott, szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott étrenddel is meg tudjuk valósítani – hangsúlyozza a podcastepizódban Kinga.

Ha mindenképp valamilyen divatdiétára adjuk a fejünket, figyeljünk rá, hogy ne menjünk az alapanyagcsere, vagyis a szervezet létfenntartásához szükséges kalóriamennyiség alá! Ez az energiamennyiség kell ahhoz, hogy üljünk az ágyon, verjen a szívünk, lélegezzünk, működjön a szervezetünk. Abban az esetben, ha ezt lejjebb visszük, az semmilyen célt nem szolgál, inkább ártunk vele. Magasabb anyagcserénél többet ehetünk anélkül, hogy híznánk. Erre pedig jó megoldás, ha többféle mozgásfajtát végzünk (aerob jellegű, például futás, és anaerob jellegű, például erősítő edzések), ugyanis így erősödnek izmaink, ezáltal pedig magasabb lesz az alapanyagcserénk. Ennek a magyarázata az, hogy az izomnak nagyobb az energiaszükséglete, mint a zsírnak. A kulcs tehát az oly sokszor emlegetett rendszeres mozgás és tudatos táplálkozás párosában lelhető fel.

További hírek

JÚL.

23

Másodszor is nagy siker volt a Fitt Pingvin Program

Értékes tapasztalatokkal és felejthetetlen élményekkel gazdagodott június 28. és július 4. között az a 11 szerencsés kisgyerek, akik részt vehettek az Eisberg Hungary Kft. támogatásával zajló Fitt Pingvin Programban. Az egyhetes táborba olyan 7–10 éves gyerkőcök jelentkezését várták, akikre legalább az egyik feltétel igaz volt: nehéz anyagi körülmények között él, inaktív életmódot folytat, túlsúllyal vagy beilleszkedési nehézséggel küzd. Nekik szeretett volna segíteni a salátaóriás, valamint Menczinger Melinda úszó- és vízilabda-oktató, a Fitt Pingvin Program ötletgazdája, aki boldogan mesélt a sportban és izgalmas kalandokban bővelkedő hétről.

JÚL.

19

A testünk visszajelez, tanuljunk meg figyelni rá!

Önnek melyik nyújtana erősebb mankót az életmódváltáshoz: a kalóriaalapú vagy az intuitív étkezés? Egyáltalán mit értünk az egyik és a másik alatt? Az Eisberg Diéta Dilemma podcastjének hetedik adásában erről a két irányzatról rántja le a leplet Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere, valamint Péter Petra műsorvezető. Tartsanak velünk!

JÚN.

30

Koplalás helyett egészséges egyensúly? Sztárdiéták nyomában

16:8 vagy 20:4, esetleg 5:2? Nem, ezek nem sportmérkőzés-eredmények, hanem az időszakos böjt különböző válfajai! Milyen érveket és ellenérveket hozhatunk fel ezek, illetve a szintén népszerű sirtuin diéta mellett? Többek között erre is fény derül az Eisberg Diéta Dilemma című rendszeresen jelentkező podcastjának hatodik adásából. Tartsanak most is Péter Petra műsorvezetővel és Shenker-Horváth Kingával, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusával!

Logo Facebook Logo Instagram Logo Youtube Logo Pinterest